Volume 19 - Article 18 | Pages 599–664
Hungary: Secular fertility decline with distinct period fluctuations
By Zsolt Spéder, Ferenc Kamarás
References
Aassve, A., Billari, F.C., and Spéder, Z. (2006). Societal transition, policy changes and family formation: evidences from Hungary. Journal of European Population 22(2): 127-152.
Adamski, W., Manochin, P., and Zapf, W. (eds.) (2002). Structural Change and Modernisation in Post-Socilist Societies. Hamburg: Krämer.
Andorka, R. (1997). Functions and problems of families during the totalitarian system and the present transition to a market based democratic system. In: Vaskovics, L. (ed.). Familienleitbilder und Familienrealitäten. Opladen: Leske+Budrich: 326-339.
Andorka, R. (1987). Gyermekszám a fejlett országokban. Budapest: Gondolat (English first edition, 1978. Determinants of Fertility in Advanced Societies. London: Methuen).
Billari, F.C. (2005). Partnership, childbearing and parenting: trends of the 1990s. In: Macura, M., MacDonald, A.L., and Haug, W. (eds.). The New Demographic Regime. Population Challanges and Policy Responses. Genf: U.N.: 63-94.
Billari, F.C. and Liefbroer, A.C. (2007). Should I stay or should I go? The impact of age norms on leaving home. Demography 44(1): 181-198.
Blossfeld, H.-P. and Hofmesiter, H. (eds.) (2005). Globalization, Uncertainty And Women's Careers: An International Comparison. Northampton: Edward Elgar.
Blossfeld, H.-P. and Huinink, J. (1991). Human capital investment or norms of role transition? How women’s schooling and career affect the process of family formation. American Journal of Sociology 97(1): 143-168.
Bukodi, E. (2004). Ki, mikor, kivel (nem) házasodik? [Who, when, with whom (not) marry?]. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság -Századvég Kiadó.
Bumpass, L.L. and Lu, H. (2000). Trends in cohabitation and implications for children’s family context in the United States. Population Studies 54(1): 29-41.
Carlson, E. and Klinger, A. (1987). Patterns in life: unmarried couples in Hungary. European Journal of Population 3(1): 85-99.
Cherlin, A. (1992). Marriage, divorce, marriage. Cambridge: Harvard University Press.
Csernák, J. (1992). Élettársi kapcsolatban élő nők néhány társadalmi, demográfiai jellemzője Magyarországon [Some demographic characteristics of women living in cohabitation in Hungary]. In: Csernák, J., Pongrácz, T., and Molnár, S. (eds.). Élettársi kapcsolatok Magyarországon. Budapest: KSH, NKI Kutatási Jelentések, 46: 15-58.
Durst, J. (2006). Kirekesztettség és gyermekvállalás [Social exclusion and childbearing behaviour]. [PhD dolgozat]. Budapest: Corvinus Egyetem.
Frejka, T. (1980). Fertility trends and policies: Czechoslovakia in the 1970s. Population and Development Review 6(1): 65-93.
Frey, M. (2001). Nők és férfiak a munkaerőpiacon [Women and man on the labor market]. In: Pongrácz, T. and Tóth, I.G. (eds.). Szerepváltozások 2001. Budapest: TÁRKI-Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága: 9-29.
Friedrichs, J. (1998). Die Individualisierungs-These. Opladen: Leske + Budrich.
Fülep, L. (1982 [1929]). A magyarság pusztulása [The destruction of the Hungarians]. In: Semlyén, vál. (ed.). Népességrobbanás - egyke. Bukarest: Kriterion: 215-242.
Füstös, L. (2004). Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban [Continuity and discontinuity of value preferences]. In: Füstös, L. and Guba, L. (eds.). Társadalmi regiszter 2002. Budapest: MTA PTI-MTA SZKI: 123-209.
Füstös, L. and Szakolczai, A. (1994). Értékek változásai Magyarországon 1978-1993 [Value changes in Hungray 1978-1993]. Szociológiai Szemle 1: 57-90.
Gábos, A. (2005). A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai [Fertility effects of the Hungarian family support system]. [PHD értekezés]. Budapest: Corvinus Egyetem.
Gál, R. and Gábos, A. (2004). Az intergenerációs közjavak termékenységi hatásai: magyarországi eredmények [Fertility effects of the intergenerational public goods: Hungarian results]. In: Kolosi, L., Tóth, I.Gy., and Vukovics, Gy. (eds.). Társadalmi Riport 2004. Budapest: Tárki: 165-175.
Galasi, P. (2001). A női-férfi keresti különbségek Magyarországon [Female-male wage differences in Hungary]. Statisztikai Szemle 1: 18-34.
Hablicsek, L. (2007). Kíséleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére [Experimental projection on the total roma population and their territorial distribution until 2021]. Demográfia 50(1): 7-54.
Hajnal, J. (1965). European marriage pattern in perspective. In: Glass, D.V. and Eversley, D.E.C. (eds.). Population in History, Essays in Historical Demography. Londres: Edward Arnold: 101-143.
Hankiss, E., Manchin, R., Füstös, L., and Szakolczai, A. (1982). Kényszerpályán? A magyar társadalom értékrendszerének átalakulása 1930-1980 között [On forced track? Changes of the Hungarian value system 1930-1980] Volume 1-2. Budapest: MTA Szociológiai Intézet.
Heuveline, P. and Timberlake, J.M. (2004). Cohabitation and family formation across western nations. Paper presented at the Annual Meeting of the Population Association of America, Minneapolis, Minnesota, 1-3. May, 2003.
Hoem, J.M. (1986). The impact of education on modern family-union formation. European Journal of Population 2(2): 113-133.
Hoem, J.M., Jasilioniene, A., Kostova, D., and Muresan, C. (2007). Traces of the Second Demographic Transition in selected countries in Central and Eastern Europe: union formation as a demographic manifestation. Rostock: Max Planck Institute for Demographic Research (MPIDR Working Paper WP-2007-26).
Ignits, Gy. and Kapitány, B. (2006). A családtámogatások alakulása: célok és eszközök [Development of the family support system: aims and means]. Demográfia XLIX(4): 383-401.
Illyés, Gy. (1933). Pusztulás [Devastation]. (Nyugat, szeptember 1-16, p. 189-205).
Jarvis, S.J. and Micklewright, J. (1995). The targeting of family allowance in Hungary. In: van der Walle, D. and Nead, K. (eds.). Public Spending and the Poor: Theory and Evidence. Baltimore: Joh Hopkins University Press: 294-320.
Kamarás, F. (1996). Európai termékenységi és családvizsgálat [European Family and Fertility Survey]. Budapest: KSH.
Kamarás, F. (1998). Házasságon kívüli szülések [Non-marital childbearing]. In: Molnár-Pongráczné-Kamarás-Hablicsek, S. (ed.). Házasságon kívüli szülések. KSH Népességtudományi Kutatóintézet. Kutatási Jelentések 61 Budapest: KSH NKI: 55-156.
Kapitány, B. (2008). A „gyed-hatás”. Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer a termékenységre gyakorolt hatása [The ’GYED-effect’. The influence of family allowance system in the period 1985-1996 on fertility]. Demográfia (megjelenés alatt). megjelenőben (forthcomming) .
Kiernan, K. (2000). European perspectives on union formation. In: Waite, L. (ed.). The Ties that Bind. New York: de Gruyter: 40-58.
Kornai, J. (1980). A hiány [Economics of shortage]. Budapest: KJK.
Kornai, J. (1972). Anti-equilibrium. Budapest: KJK.
KSH (1981). 1970. évi népszámlálás. A nők családi állapotának változása és termékenységi adatai születési évjáratonként [ Census 1970. Changing in marital status and fertility data of women by birth cohorts]. Budapest: KSH.
KSH (2001). Család változóban [Families in change]. Budapest: PUBLISHER.
KSH (2007a). Demográfiai Évkönyv [Demographic Yearbook]. Budapest: KSH.
KSH (2007c). Foglalkoztatás és kereseti arányok 1998-2005 [Employment and earnings differences 1998-2005]. Budapest: KSH.
KSH (2006b). Mikrocenzus. Termékenységi adatok [Microcensus. Fertility data]. Budapest: KSH.
KSH (2000). Terhességmegszakítások [Induced abortions]. Budapest: KSH.
KSH (2007). Terhességmegszakítások 1995-2006 [Induced abortions 1995-2006]. Budapest: KSH.
KSH (2006a). Termékenységi adatok r 1995-2005 [Fertility data 1995-2005]. Budapest: KSH.
KSH (1996). Termékenységi adattár 1970-1994 [Fertility database 1970-1994]. Budapest: KSH.
KSH (1989). Termékenységi különbségek, családtervezési szokások, születésszabályozási magatartások 1966-1986 [Fertility differentials, family planning practices, birth control behaviours 1966-1986]. Budapest: KSH.
KSH (2007b). Visszatérés a munkaerőpiacra gyermekvállalás után [Re-entering the labor market after receiving a child]. Budapest: KSH.
Lakatos, J. (2001). Visszatérés a munkaerőpiacra a gyermekgondozási idő után [Reentering the labor market after child care leave]. Statisztikai Szemle 1: 56-63.
Lesthaeghe, R. (1996). The Second Demographic Transition in Western Countries: an interpretation. In: Mason, J. (ed.). Gender and Family. Change in Industrialised Countries. Oxford: Clarendon Press: 17-62.
Lőcsei, P. (1971). Felbomlott házasságú budapestiek [Divorced people living in Budapest]. In: Lőcsei, P. (ed.). Család és házasság a mai magyar társadalomban. Budapest: KJK: 271-310.
Macura, M., Mochizuki, Y., and Garcia, J.L. (2000). Euope’s fertility and partnership: selected developments during the last ten years. Paper presented at the FFS Flagship Conference, Brussels.
Merton, R.K. (1980). Társadalomelmélet és társadalmi struktúra [Social theory and social structure]. Budapest: Gondolat.
Miltényi, K. (1992). Népesedéspolitika és a legújabb változások Magyarországon [Population policy and recent changes in Hungary]. Demográfia 1: 124-130.
Molnár, S. and Pongrácz, T. (1998). Az 1995-ben házasságon kívül szült nők életforma-választásainak vizsgálata [Living arrangements of woman having a non-marital child-birth in 1995]. In: Molnár, S., Pongrácz, T., Kamarás, F., and Hablicsek, L. (eds.). Házasságon kívüli szülések. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Kutatási Jelentések 61: 55-156.
Možný, I. (1997). The future of the family with reference to East Central European countries. In: Vaskovics, L. (ed.). Familienleitbilder und Familienrealitäten. Opladen: Leske+Budrich: 395-403.
Philipov, D., Spéder, Z., and Billari, F.C. (2006). Soon, later, or ever? The impact of anomie and social capital on fertility intentions in Bulgaria (2002) and Hungary (2001). Population Studies 60(3): 289-308.
Pongrácz, T. (2001). A család és a munka szerepe a nők életében [Family and work in the life of the women]. In: Pongrácz, T. and Tózh, I. Gy. (eds.). Szerepváltozások 2001. Budapest: TÁRKI-Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviselti Titkársága: 30-45.
Pongrácz, T. and Molnár, S. (eds.) (1976). Népesedési kérdésekkel kapcsolatos közvélemény-kutatás [Opinion pools on population related issues]. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet Közleményei, 43. szám. P.199.
Sobotka, T., Zeman, K., and Kantorova, V. (2003). Demographic shifts in the Czech Republik after 1989: a Second Demographic Transition view. European Journal of Population 19(3): 249-277.
Somlai, P. (1997). Die Familie in mittel- und osteuropäische Ländern. In: Vaskovics, L. (ed.). Familienleitbilder und Familienrealitäten. Opladen: Leske+Budrich: 68-79.
Spéder, Zs. (2001). Életünk fordulópontjai. Az NKI társadalmi-demográfiai panelfelvétele kutatási koncepciója és a kérdőívének vázlatos ismertetése, [The turning points of the life course - a presentation of the research concept and questionnaire of the NKI socio-demographic panel survey.]. Demográfia 44(3-4): 305-320.
Spéder, Zs. (2002). Fertility and Structural Change in Hungary. Labour Market Status and Education Level of Childbearing Mothers at the time of Declining Fertility Rates in the 1990s. Budapest: Demographic Research Institute (Working Papers on Population, Family and Welfare No. 4).
Spéder, Zs. (2004). Gyermekvállalás házasságon kívül - egy terjedő magatartásminta összetevői [Non-marital Childbearing - components of a diffusing behaviour]. Századvég 1: 83-100.
Spéder, Zs. (2006). Rudiments of recent fertility decline in Hungary: postponement, educational differences, and outcomes of changing partnership forms. Demographic Research 15(8): 253-284.
Spéder, Zs. (2005). The rise of cohabitation as first union and some neglected factors of recent demographic developments in Hungary. Demográfia, English Edition XLVIII: 77-103.
Spéder, Zs., Elekes, Zs., Harcsa, I., and Róbert, P. (2002). The outlines of the transformation in Hungary. In: Adamski, W., Manochin, P., and Zapf, W. (eds.). Structural Change and Modernisation in Post-Socialist Societies. Hamburg: Kraemer: 79-153.
Spéder, Zs. and Kapitány, B. (2007a). Becoming a Parent in a Post-Communist Society: an Analysis of Ideational Factors. Paper presented at the PAA Annual Meeting Session 96: Ideational Factors in Fertility Behavior and Change, New York.
Spéder, Zs. and Kapitány, B. (2007b). Gyermekek: vágyak és tények. [Childeren: intentions and facts]. Életünk fordulópontja Műhelytanulmányok 8 (Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet).
Szelényi, I. and Ladányi, J. (2006). Patterns of Exclusion: Constructing Gypsy Ethnicity and the Making of an Underclass in Transitional Societies of Europe. New York: Columbia University Press.
Tárkányi, Á. (2001). A családdal kapcsolatos jogszabályok Magyarországon 1980-1998. [Legal regulation of family issues in Hungary 1980-1998]. Budapest: NKI Kutatási jelentések 67.
UN (1999). Fertility and family surveys in countries of the ECE region. Standard country report. Hungary: United Nations New York and Geneva.
Villeneuve-Gokalp, C. (1991). From marriage to informal union: recent changes in the behaviour of French couples. Population: an English Selection 3: 81-111.
Zsille, Z. (1993 [1980]). Fekete ökonómia [Black economy]. In: Spéder, Zs. and A., Vál. (eds.). mindennapi élet ökonómiája. Budapest: KJK: 217-234.